az élet rendjével még én se tudom felvenni a kesztyűt
lefektetsz magadban játékszabályokat, csak azzal nem számolsz, hogy mások máshogy játszanak. mert magadból indulsz ki
egy kibaszott harcos vagy
az évek múlásával már a rossz érzések is hidegen hagynak, hozzáedződöm
szépen, lassan megszeretsz valakit, majd ezzel együtt félve, óvatosan elkezdesz bízni is benne
de hiába bízol, mert mindig csalódsz... de már ez sem újdonság, ismerős az érzés, megszoktam
büszke vagy
és most már bánom,hogy nem mentem bele a péntek esti partyba, csupán azért, mert máshoz voltam épp lojális
vica-versa? nem nem.....
sose várd el másoktól azt, amit te adsz
csak élvezd h adhatsz
és mindig csalódsz
de büszke vagy és felállsz és küzdesz tovább
