egy éve értem haza Hollandiából hajnalban és voltam utoljára Marcell kezei között, aki csupán tizenpárórát késett újfent. lyukas óráimban is intézkedtem, nos igen..... tisztán emlékszem minden mozdulatára, és főként a bevetés közbeni arcára... igen, azt még mindig látom, mégsem csak két nagy szembogár
mondjuk ahhoz képest, amilyen állapotban sztem volt, hááát, magamból kiindulva én sziporkázóbb lettem vna, de így is ragyogó volt
az elmúlt egy évben hasonló? egy kezemen megszámolom. pontosan 3--- szerelem egyikben se' volt, tehát kicsit sem olyan, max. jó......
hiányzik az az érzés: milyen vicces, 4 éve az volt a célom,h még egyszer szerelemből szexeljek, most meg megint
telhetetlen lettem
szeretettel telíthetetlen
mégiscsak mennem kéne Picivel éjszakai moziba, inkább, mint az önszánalom
legalább van egy barátom, ezt hoztam össze kapcsolati szinten egy év alatt, de ezt igencsak konstansnak gondolom és ennek örülök. persze ez nem egalizálja a többi minuszt, csak azért örülök neki!
iszom még, az legalább éreztet
