Laurának valóban igaza volt akkor, amikor kisírt szemeit napszemüveg mögé rejtette. Csakhogy éjszaka eléggé árulkodó jel a takarás ezen változata, nem mellesleg kiszökik a siralom a keret alól és könnycsepp csöppen a dekoltázsba, majd ível alább....
Legalább sötétkor nem látszik az ég kékje, ami pont olyan színű mint a két szomorú szembogár. Tudtuk, hogy csak ez marad, mégis szép időben olyan, mintha az egész világom az ő szemében úszna...
és most úgy érzem, nála maradt az utolsó darabom belőlem, amit nagyon félve hagytam magamból kitépni
